Vajon ha én tűnnék el egyszer, azt észrevenné valaki?
Ha arra kell a munka, hogy legyen egy életed, akkor vagy egy új munka kell, vagy egy új élet.
Az élet egy száguldó vonat, amiről néha jó lenne leszállni, és állni a peronon.
Like everybody,and trust no one!"-"Kedvelni mindenkit,és
nem bízni senkiben!
Ne kérdezd hány napod van még..nyugodj meg,lesz még épp elég,De
addig is,míg egyszer minden véget ér magadhoz hűséges legyél!
A nehézség nem más,mint alkalom, munkaruhába öltözve.
Az élet az a vmi, amit mindenkinek meg kéne próbálnia legalább egyszer...
Legyél egyéni. Aki követ valakit, az mindig hátul van :D
Az élet túl rövid ... csókolj lassan, nevess őrülten, szeress igazán és bocsáss meg gyorsan
'A legjobb barát az egyetlen aki a legnagyobb mosolyodat látja az arcodon és tudja, h valami baj van.'
Jobb ha utálnak azért aki vagy, mint ha szeretnének azért aki soha nem leszel...
A barátság gyakran végződik szerelemmel, de a szerelem barátsággal-soha!
A biztos megöl, de túléled. A kétely éltet, de belehalsz....
Az nem a véletlen műve, ha a szakadék szélén ülve, semmibe lógó lábbal haragban állsz az egész világgal
Hiába mondják, hogy ne a szívedre hallgass, hanem az eszedre, mert ha egy csöpp eszed van, a szívedre hallgatsz...
Megpróbálni elfelejteni valakit, akit szeretsz, olyan, mintha megpróbálnál emlékezni valakire, akit soha sem ismertél.
Keresem a szót milyen boldogan élek, az asztalon állnak a gyönyörű képek. Csak állnak és várnak de nem beszélnek, talán tudják a szót milyen boldogan élek.
Harcolni nem fogok már, küzdeni nem fogok már, legyőzni magamat csak ez az ami fáj.
Kemény a tél, maró a szél, nincsen mivel szépen fedném, a kegyetlen ősz elvette őt, nincs már senki ki lelkemre főz hogy táplálja életem hogy ereimben folyjon a vér vadásznom kell már a hangom után...
Felébredek és elhiszem hogy van még remény, hogy az ember nem csak pénzből és meghajlásból él, hogy vár ránk egy szebb új nap ahol tiszta a levegő és kék az ég, ahol gyerekek szívében a boldogság él...
Kerek az élet így nélküled már menj hát senki sehív már,viszlát kerek az élet ami nekem is jár és nem szólsz bele hogy mit hogy mért már...
Megint a rossz útra léptem, száz közül megismerem, megint a szívemre hallgatok mikor csődöt mond az eszem, milyen egy átkozott nyár volt ilyenből egy is elég, mondanom kéne valamit de mindjárt indul a gép.
Senki sem tudja az igazi nevem senki sem érezheti ha szeretem, elmondanám mennyit érsz de egy élet oly kevés...
... a jókedvemet el nem hagyom annyit nem érsz már, túl sok vár még rám nem is sejted tán,én ott leszek ha bajba vagy ezt megígértem rég, megtartom a titkaidat s ha ez nem elég szobor leszek a kertedben vagy tűző napsugár de a jó kedvemet el nem hagyom már annyit nem érsz már...
Ne félj ne szólj de mond hogy jó, az élet az élet nem mindig pont rólunk szól, rám tör a hajnak nem lesz már ugyanaz a nap sohasem mikor a hangod keltett fel...
Fuldoklom elfogyott a csók mely oxigént préselt tüdőmbe, kihűlt az ágy párnád ránctalan szívszilánkok szóródtak szét...
Ha volna két életem nem fájna semmi sem.
Úgy sírj mint még senki sem tette, és aztán úgy kacagj rajta ahogy hold jő a napra, és úgy élj ahogy lelked suttogja...