Eljön egy pillanat mindenki életében,amikor egyedül marad és nem tud már segíteni senki.

---

Aki sokat beszél, leplez valamit. Aki következetesen hallgat, meggyőződött valamiről...

..mert igazi nincs, mert a téveszmék elmúlnak, de én őt szeretem, és ez más. Ha az ember szeret valakit, mindig megdobog később a szíve, mikor hall róla, vagy látja.... azt hiszem, minden elmúlik, de a szeretet nem múlik el.

Amit tegnap még nem lehetett elviselni, úgy fájt és égetett, ma nem fáj többé.
Ülsz egy padon és nyugodt vagy...

Most már zavar nélkül, leplezetlen kíváncsisággal bámultunk egymás arcába,
oly mohón és élesen, mintha évek óta lesütöttük volna egymás előtt szemünket,
s most nem tudunk betelni azzal, amit látunk. S csakugyan, most már tudtuk,
hogy éveken át nem mertünk igazán és bátor pillantással egymás szemébe nézni.
Félrenéztünk, másról beszéltünk. Éltünk, mindegyik a maga helyén.
Csak éppen mindketten őriztünk egy titkot szívünkben –
s ez a titok volt kettőnk életének értelme. És most kimondtuk.

De nem akart semmit. Mert ő is valaki volt, a maga módján, női módon, őt is megsértették azok, akiket szeretett, egyik azzal, hogy elszökött egy szenvedély elől, nem volt hajlandó odaégni egy kötésben, melyről tudta, hogy végzetes, a másik azzal, hogy megtudta az igazságot, várt és hallgatott.

Látnak emberek kívülről, milyen vagyok, valójában ez csak a látszat!Nem ismer senki!Nem hagy el senki!Nem vidít senki! Talán az én nevem is senki.

Valójában életünk minden pillanata tartogat valamit, ami megtörténhetne, és mégsem történik meg.

Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,
a világegyetemnek rám ragyogása.

bármit mondanak ne törődj vele
mert a szívedbe, lelkedben nem látnak bele
nem tudják hogy mire vagy képes
csak te magad érzed ahogy forr a véred
kelj fel és járj barátom
csak egy karnyújtás az álom.

Az élet csupán szenvedések sorozata. Csalódni abban, aki a szívünkben a legelső helyen volt, a legfájdalmasabb dolog. Elveszíteni a vágyainkat, az valóban tragédia.
De a fájdalom, ami belülről éget, arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel.
Nem élhetünk életünk végéig a múlt árnyékában. Egyszer majd mindenki
megtalálja a jobbat, az álmait, mindazt amiért, és akiért élni, küzdeni érdemes.
És akkor majd a múlt már csak egy emlék marad, ami akár a jövőnk is lehetett volna…

Létezem, mert vannak barátaim.Azért maradtam felszínen, mert ők az utamba kerültek.Megtanítottak arra, hogy magamból a legjobbat adjam,
még akkor is,ha az életem néhány pillanatában nem bizonyultam jó tanulónak.
De azt hiszem,hogy sikerült elsajátítanom valamit abból,
amit úgy hívnak, hogy nagylelkűség.

másnak egy forintot sem érek
mégis csak magamtól félek
lesz e erőm talpra állni
megmutatni erőssé válni
boldogságtól szállni
nem csak a sült galambot várni

nem fáj,hogy ugyanúgy fúj a szél;
nem fáj hogy a tietek még a tér;
nem fáj én nem itt nőttem fel...
engem itt senki,engem itt senki nem ismer.
mostantól nincs hozzám közöd,én nálad messzebbről jövök;
nem számít Rólam mit hiszel, hidd el sosem hittem el.
téged viszlek magammal meglátod jobb lesz azonnal;
rád nézek a szemed véreres kiszúrlak kábítószeres;
bújj elő és elmondom mi van, sávonként állítom magam
ez bennem mindig fogható bömböl az IQ rádió
Mindenütt jó, de messze a legjobb...

 

Oldal: Eljön egy pillanat mindenki életében,amikor egyedül marad és nem tud már segíteni senki.
Łizzi'$ Word - © 2008 - 2026 - lelekpillango.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat